| |
Ugyan részletekben már többször kitértünk rá, mégis, a pipa megfelelő tisztítása és karbantartásának szükségessége egy olyan dolog, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. Shai Hulud topictársunk összegfoglalója hamarost elkészülő offline kiadványunk egyik fejezete lesz.
pipatisztítás és -karbantartás
Miután a tűztérben található összes dohány szerencsésen hamuvá égett, a pipát tedd félre hogy szobahőmérsékletűre hűljön. Mivel a kondenzátummal szennyezett használt pipatisztító szálak rendkívül kevéssé gusztusosak, a pipatisztítás nem kimondottan társasági tevékenység. Egy pipatisztító szállal (cicafark) szurkáld meg a hamut, majd a hüvelykujjaddal befogva a pipa száját, rázd meg többször erősen. A fehér, finom hamut így eloszlatod a tűztérben, ami amellett hogy a belső felületet szárazon tartja, a kéreg kialakulásában is fontos szerepet tölt be. Ezután a maradék hamut gyengéden ütögesd ki belőle a pipafejet fogva. Semmiképpen ne hagyj benne nedves, a tűztér aljában vagy a falon megrekedt dohányt mert azok korhadást okoznak, ha ilyesmit találsz óvatosan piszkáld ki egy darab gyufával vagy cicafarokkal (a "pipaszurkáló" nem erre van kitalálva, felsértheti a falat) vagy szívd el a pipát tisztességgel, úgy hogy az alján se maradjon dohány.
Ha papírfilter van benne, akkor óvatosan a bejáratott irányban csavard ki a "csutorát", vedd ki a papírfiltert, majd állapotától függően és szándékaid szerint helyezd száraz helyre vagy a szemetesbe. Minél ritkábban szeded szét a pipát, annál jobb. Ha lötyög a szára kend be a végét méhviasszal, ha megszorult akkor tedd a pipát a hűtőbe egy félórára, és miután szétszedted, kend be a csatlakozást grafittal. A "szopókában" húzz át egy-két szál cicafarkat, amíg tiszta nem lesz. Ügyesen forgass meg néhány szálat a pipafej füstfuratában is, addig ismételve amíg olyan tiszta nem lesz, mint mielőtt betetted. Bár a tűzteret - helyes használatnál - nem kell különösebben tisztítani, ha úgy véled hogy maszatos lett, U vagy V alakúra hajlított (nem sörtés hanem puha) cicafarkat beleállítva és azt körbeforgatva megtisztíthatod, vigyázva hogy ne sértse meg a kialakult kérget. Ha kész ez az általános tisztítás (rutinnal egy-két perc), törölgesd át a pipát puha ruhával, és tedd jól szellőző, száraz, direkt napsütéstől védett helyre. A következő tömet előtt elegendő egy erőset belefújva kiebrudalni a fejben pihenő hamubevonatot.
Minél több pipád van, annál jobb, ideális minimum egy-két nap szünetet adni a gyökérpipának használat után, hogy fája kiszellőzzön.
Idővel - gyakorlattól és pipáid számától függően - a pipa cseppet megkeseredhet, vagy mellékízeket szedhet fel. Ilyenkor nagytakarításra van szükség. A szárba dugj bele egy 95%-os tiszta etilalkoholban (nem denaturált szeszben) áztatott cicafarkat, hagyd is benne. Töltsd meg a pipát színültig apró szemű asztali sóval. Fecskendőből csöpögtess lassan alkoholt a sóra amíg telített nem lesz - nagyon ügyelj hogy ne kerüljön a pipa külsejére alkohol, mert tönkreteszi a viaszolást és megmattítja csúnyán. Néhány perc múlva még egy-két cseppet tegyél rá, aztán zárd el a pipát egy teljes napra. Időnként fogpiszkálóval, gyufával kavard meg a kotyvalékot. Végül tisztítsd ki alaposan, és hagyd pihenni még néhány napot.
Nem célszerű a tisztításhoz tömény italokat használni, mivel ezek jelentősebb százaléka még mindig víz, ami nem tesz jót a pipának. Lehetőleg ragaszkodj a tiszta szeszhez.. A speciális pipatisztító folyadékok kiváló hatékonysággal elvégzik ugyanezt a feladatot, de mielőtt megvásárolnád, érdemes ellenőrizni hogy tetszik-e az illata. Ez a sós keverék magába gyűjti a pipamocskot, és jelentősen javítja a pipa füstjének élvezeti értékét.
A fent leírtak betartása és időnkénti elvégzése elegendő ahhoz hogy a pipa kiválóan funkcionáljon. Viszont a külcsínre is adni érdemes, itt van néhány trükk, hogyan őrizheted meg pipád szépségét. Ha a szár megszürkül vagy foltossá válik, úgy speciális pipaszártisztítóval polírozd, esetleg fogkefével dörgöld át fekete cipőpasztával vagy fehér fogkrémmel, aztán jöhet a polírpapír meg a polírpaszta. A fémgyűrűkről (akár ezüst akár bádog) gyönyörűen leszedheted az oxidációt egy puha radírral. A hosszú használat során a gyökérpipafej kissé besötétedik, kontrasztosabb lesz, ez természetes jelenség. Ha viszont a lakkréteg felhólyagosodott kívül, az ellen nem sokat lehet tenni, ott már csak a csiszolás segíthet. A lakkozás esetleges eltávolítására az 500-as csiszolópapír az optimális. Ez már elég finom ahhoz, hogy ne hagyjon karcolásokat a fán, de még könnyen lehet dolgozni vele. Ügyelj rá, hogy ne kerekítsd le a nyakának a szélét, mert így nem fog tökéletesen illeszkedni a csutorához. Csiszolás után a natúr, világos fát nagyon vékonyan átkenheted olívaolajjal; ez eltávolítja a finom port, és egészséges, sötét árnyalatot ad a fejnek.
A tajtékpipák tisztítása több lényeges ponton eltér a gyökérpipákétól. Kizárólag tiszta és száraz kézzel nyúlj hozzá, ha megkoszolódik akkor sütőporos puha fogkefével tisztítsd kívül. A blokktajtékfejet régente bálnaolajjal itatták át (a Man-szigeten készítettet még ma is) hogy a hosszabb használat után jelentkező és kívánatos elszíneződést elősegítsék, ma már sztearátot használnak általánosan erre a célra. Ajánlott setét Cavendish-dohányokat szívni belőle, ha jellegzetes elszíneződésre vágysz. Bár belseje a használattól megfeketedik, különösen ügyelj rá hogy tajtékban ne legyen elszenesedett dohány védőréteg, használat után mindig töröld ki zsebkendővel, vagy a fent leírt módon meghajlított pipatisztító szállal szárazra. Ha a pipa fenekén megvastagodott kondenzátumot szeretnéd eliminálni, a pipafejet lefelé fordítva szúrólángos öngyújtóval égesd ki belül. Ettől megkeményedik a tűztér alja és ellenállóbb lesz a használat során jelentkező kondenzátum nedvességével szemben. Sose használj tajtékhoz oldalsörtés cicafarkat, sem pediglen alkoholt, mert roncsolja a szerkezetét. Nagytakarításnál a tűztér aktív szénnel való feltöltése (akvarista bolt) és a pipa néhány órára 70-80 fokra melegítése segít eltüntetni a túlontúl erőssé vált ízeket.
Shai Hulud
 ugrás az előző oldalra
|
 |
